Legalább ötvenmillió állatot kell legyilkolni ahhoz, hogy az Európai Bizottság — az EU „kormánya” — elvégezze minimum 30 ezer olyan vegyi anyag toxicitási próbáját, amelyet a kontinensen a „mindennapi életben” alkalmaznak. Arról van szó, hogy különféle vegyi anyagok emberre ártalmas mivoltát állatokon próbálják ki, s ebbe azok bizony belepusztulnak. Az állat- és környezetvédők felhördültek, és egyáltalán nem biztos, hogy az EU bürokratái végrehajthatják a tervet.

A brit The Guardian fedte fel, hogy a terv már az Európai Parlament előtt van — de annak valós méretei csak most sejlenek fel. „Európa történetének leghatalmasabb állatmérgezési — állatgyilkossági — tervéről van szó” — mondta Wendy Higgins, a BUAV (British Union for the Abolition of Vivisection — az élve boncolás eltörléséért alakult brit szövetség) kampányigazgatója. „Minden valószínűség szerint a kísérletek zömére Nagy-Britanniában kerül sor: kegyetlenségük felfoghatatlan és döbbenetes szenvedést okoz hihetetlen számú állatnak”.

A kísérleteket, illetve a jelentést az EU környezetvédelmi hatósága rendelte meg, s — a The Guardian szerint — a vizsgálatokhoz 50,2 millió állatra, közöttük 4,4 millió halra lesz szükség.

Voltaképpen arról van szó — állítja a BUAV —, hogy minden egyes vegyi anyag kipróbálásához egyenként 2123 állatot akarnak felhasználni. Ez annyit jelent, hogy a BUAV szerint végül 63,2 millió majmot, szamarat, tengerimalacot, egeret, kutyát, patkányt, madarat, hörcsögöt és halat ölnek meg. Ezek az állatok a „mindennapi életben” használatos vegyi anyagból egyre nagyobb és nagyobb dózis kapnak, hogy a nagybetűs Ember láthassa azok mellékhatásait. Ezek az állatok természetesen nem fogják önként megenni a kemikáliákat — kényszerrel tömik majd beléjük.

Az EU-program célja az emberek megóvása — de arról a jelek szerint nem esett szó, hogy az emberek csökkenthetnék a vegyi anyagok felhasználását. Brüsszelben állítják, hogy a „mindennapi életben” használatos 30 ezer vegyi anyag — például a műanyagok, az autókárpitok stb. — jórészt kipróbálatlanok a környezeti hatás szempontjából: meglehet, hogy némelyik születési rendellenesség, allergia, tanulási problémák forrása, és talán kárt okoz a környezetben, a vadon élő állatokban.

Arról kevés szó esik, hogy az ember ne annyira mesterséges, hanem inkább környezetbarát, természetes anyagokat használjon mindennapi életében.

Egyesek gyanítják, hogy talán a vegyipari lobbinak vagy a briteknél nagyon is fejlett állatkísérleti „iparnak” van szüksége ilyen, sok évre elnyúló programra.

A BUAV elismeri, hogy sok, napi használatban lévő művi anyag toxicitásának megismerésére szükség van; csakhogy élesen tiltakozik az ellen, hogy azok teszteléséhez éppen az állatok jelentenék az „alternatívát”.

Wendy Higgins szerint abszurd az a politikusi gondolatmenet, hogy azért kell állatokon kísérletezni, „mert azok amúgy is ott vannak”.

Az Európai Bizottság most úgy véli, nincs más módszer. „Legfőbb célunk a környezet és az emberi egészség megóvása — ez egyfajta üzlet: akarnak-e biztonságos vegyi anyagokat, vagy nem?” — tette fel a kérdést — így — Per Haugaard brüsszeli szóvivő.