A ló színe sokféle lehet. A mongoloknak, akik egész életüket a lovak közelében töltik, sok száz szavuk van arra, hogy kifejezzék egy ló színét. Itt most csak a leggyakoribb színeket mutatom be.
A ló színének episztatikus sora: tarka színeződés, fakó, szürke, pej, fekete, sárga. A tarka szín tehát minden színeződést elnyom, a sárgát pedig mindegyik elnyomhatja. Sárga színű csak akkor lesz a ló, ha semmi más színt nem örökölt.
Fehér az a ló, amelyiknek mind a fedőszőre, mind a hosszúszőre születéstől fogva fehér. A pigmenthiányos bőr hússzínű, a szem piros, a szőrzet születéstől fogva fehér (albinizmus). Részleges albinóknál a szem kék színű.
Fekete a ló, amelyiknek mind a fedő, mind a hosszú szőre fekete, a bőr sötéten pigmentált, a pata palaszürke. A nyárifekete a has alján, a lábak belső oldalán barna színű, nyáron pedig a test egyéb helyén fekete, télen a szőrök hegye barnásvörös árnyalatú.
Pej színű a ló, ha a fekete színgén a lábvégekre és a hosszú szőrökre korlátozódik, s a fedőszőrök egyéb helyen barna árnyalatúak. A barna szőrök árnyalata szerint beszélünk még aranypejről, meggypejről, pejről (középpej) és gesztenyepejről. Vöröslábú pej az az egyed, amelynek a hosszú szőrei ugyan feketék, de a lábvégek nem.
Sárga az a ló, amelyiknek mind a fedő-, mind a hosszúszőrei valamilyen sárga árnyalatúak, bőrük palaszürke, patáik ugyancsak. Színárnyalatai világossárga, aranysárga, vörössárga, sárga (középsárga) sötétsárga, májsárga, szénsárga. Némely sárga ló hosszúszőre egészen világossárga, majdnem fehér. Sárga x sárga színű ló utóda mindig sárga.
A fakó lószín tulajdonképpen a fekete, a pej és a sárga szín higított változata. A fekete és a pej változat után közönséges fakónak mondjuk azt az egyedet, amelyiknek a hosszúszőrei, valamint lábvégei feketék, bőre és patája palaszürke, a fedőszőrök valamilyen világosabb barna árnyalatúak. A törzs gerincvonalán hátszíjat találunk. Árnyalatai: egérfakó, mogyorófakó, aranyfakó, zsemlyefakó. A sárga szín utáni fakók hosszúszőre nem fekete lábvégük sem fekete, nem hátszijaltak, bőrük palaszürke, patájuk is, ilyenek: zsufakó, gerlefakó, rozsdafakó. Az izabellafakó hosszúszőrei világos színűek, bőrében és szarujában korlátozott a festékanyag.
A deres szín is főszín. A fej és a lábvégek sötétebbek, a test világosabb színű. A besütés helyéből színes szőrök nőnek. Lehet vasderes (feketederes), pejderes, sárgaderes.
A szürke szín erősen domináns jelleg, s a homozigóta szürkének minden utóda szürke. Ez a szín fehér és színes szőrök keveréke. A derestől abban különbözik, hogy a színes és fehér szőrök nem egyenletesen oszlanak el a testen, a besütés helyén fehér szőrök nőnek, a szürke lovak piszkos feketének vagy vörössárga színűnek születnek és a kor előre haladásával - egyedi tulajdonságképpen igen változóan- kisebb, vagy nagyobb mértékben kiszürkülnek: tehát az egész testükön egyre több lesz a fehér szőr. A piszkos feketének született csikószín után a kifehéredés szerint: acélszürke, seregeszürke, almázottszürke, legyesszürke és ezüstszürke lóról beszélünk. A vörösesbarna, barnának született csikószín után: mézszürkéről, almázott mézszürkéről, szeplős szürkéről és pisztráng-szürkéről beszélünk.
Tarka színű a ló, ha nagy fehér foltok színesekkel változnak. A színes foltok szerint beszélünk feketetarka, sárgatarka, pejtarka lóról. A párductarkák testén a színes foltok almanagyságúak, vagy forint nagyságúak. Az agártarka lovon a kis színes foltok széle szürkés kerettel határolt.
|
Ha a szopós csikó szőr színe:
|
Szőrváltás utáni állandó színe:
|
|
Fehér
|
Keselyfehér
|
|
Egérszürke, feketeszürke, barna
|
Fekete
|
|
Zsemlyeszínű, tompabarna
|
Világospej
|
|
Sötétbarna fakó, sötétszürkés fakó
|
Sötétpej
|
|
Szennyes világossárga, szennyes sötétbarna, szennyes pirospej
|
Világossárga, sötétsárga
|
|
Sötétpej, fekete, szürkésfekete
|
Acélszürke, almázott szürke
|
|
Szennyes vörösbarna, szennyes barnásfekete
|
Pejderes, vasderes
|
|
Fekete
|
Sárgaderes
|
|
Barnásszürke
|
Fakó
|
|
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
