Az újszülött csikó kezdetben anyatejjel táplálkozik, ami nem meglepő egy emlősállat esetében. Sőt, kifejezetten elvárás.

A kiscsikó születése után már 2 órán belül szopik, és az első hónapban nem is fogyaszt mást, mint anyatejet. A kancatej nemcsak teljes értékű táplálék a csikó számára, hanem immunerősítő is. A fiatal állat esetében tulajdonképpen nem beszélhetünk immunrendszerről, mert szervezetében a születésekor nincs ellenanyag. Ez ugye elég kellemetlen tud lenni betegség esetén, úgyhogy célszerű óvatosan bánni a fiatal csikókkal. Az ellenanyag a föcstejjel (ami nem más, mint a kancatej az első 24-36 órában) kerül a szervezetébe. A föcstejnek nem véletlenül adtak külön nevet, a beltartalma ugyanis eltér a normál kancatejtől: magas az immunitásért felelős sejtes alkotórészek és a nagy molekulájú anyagok (fehérjék és ásványi anyagok) száma. Mivel ezek az anyagok nem jutnak át a placentán a vemhesség során, viszont a csikó életben maradásához ezekhez mielőbb hozzá kell jutnia, erre a  tej és a szoptatás a legkézenfekvőbb megoldás. Az immunanyagok egy része aktív módon, a vékonybélen keresztül, másik része pedig passzív módon szívódik fel. A csikó saját immunrendszere általában 70-72 nap alatt fejlődik ki, addig a föcstej biztosítja számárra az immunitást.  A fiatal csikó enzimrendszere eltér a felnőtt állatétól, a gyomrában nincs fehérjebontó enzim és nincs sósavtermelés. Már csak ezért sem etethetjük rögtön zabbal, kockacukorral és töltött káposztával. A fehérje sértetlenül jut el a vékonybélig, majd onnan szívódik fel. A csikó gyomrában az enzim- és sósavtermelés körülbelül 1 hónapos korában alakul ki. A lótej tejcukortartalma igen magas: 6-7%, melynek bontását a laktáz enzim végzi. Ez az enzim azonban csak azoknál az állatoknál alakul ki, amelyek csak tejjel táplálkoznak. Mennyisége az elfogyasztott tejmennyiséghez igazodik, később a tejfogyasztás elmaradásával teljesen meg is szűnik. Az egyéb szénhidrátok lebontásáért felelős maltáz, szacharáz és alfamiláz enzim is csak 1 hónaposan alakul ki a csikó gyomrában. Ezzel magyarázható az árván maradt állatok cukrozott tejjel való itatásakor kialakuló rendszeres hasmenés. Az általunk használt répacukor lebontása ugyanis mikrobiális úton, a vastagbélben történik, ezzel hascsikarást és hasmenést okozva az állatnak. Ettől nem lesz boldog a kiscsikónk, ezért inkább kerüljük a cukrozott tej itatását, és kizárólag kancatejpótló szerekkel etessük. Ha árván marad az állatunk, próbáljunk dajkamamát szerezni, hogy elegendő föcstejhez jusson a szervezete, de számoljunk azzal, hogy szoptatós lovat legalább olyan nehéz találni, mint ötlevelű lóherét. Az ilyen esetekre nem árt, ha van a spájzban egy kevés előre fagyasztott föcstej. Persze valószínűleg nincsen, úgyhogy marad a lótejpótló szer. Végszükség esetén vizezett, cukrozott tehéntejet is adhatunk, a hatást fokozhatjuk egy kis drukkolással is, az sosem árt, ebben az esetben ugyanis semmi jóra nem számíthatunk: a csikónak egészen biztosan hasmenést fog okozni. Ami nemcsak neki kellemetlen, hanem nekünk is majdnem annyira. Viszont vigasztalhat a tudat, hogy az ilyen állatot hamarabb hozzászoktathatjuk az önálló, vödörből való iváshoz. Az árván maradt lovat mindenképpen különítsük el, lehetőleg ne erre az időpontra hívjunk össze családi kupaktanácsot az istállóba, ne engedjünk idegeneket a közelébe és ügyeljünk nagyon a tisztaságra, még jobban, mintha az ÁNTSZ ellenőrizné. Legyen előtte tiszta ivóvíz, jó minőségű széna (amit naponta cseréljünk). Ha így járunk el, talán életben tarthatjuk a gyenge immunrendszerű állatot.